Hogyan függ össze test és lélek? Hogyan szünteti meg a fizikai tünetet a tünet mögött meghúzódó érzelmi probléma rendezése? Belső utazásos esetek alapján ezúttal egy barátság és egy vírusos szemölcs történetét ismerhetjük meg.
Angéla jobb mutatóujján kisebb méretű, de annál makacsabb vírusos szemölcs ütött tanyát. Két éven keresztül nem segített rajta semmilyen gyógyszertári kence, vagy ráolvasás. A kis fehér dudor köszönte, jól van. Mérete sem nem csökkent, sem nem növekedett, biztosan üldögélt bosszantóan szembetűnő helyén, az első ujjperc tetején.
Egy nap azonban kísérlet alá vetették a kéretlen vendéget. Angéla fogta magát, gondolatban alámerült a testébe, és célzottan mutatóujjába utazott, hogy ott szétnézzen. Ahogyan nézelődik, mereng a képzeletbeli helyszínen, előbukkan tudatából két évvel ezelőtti konfliktusa. Apró kis helyzet volt csupán, érzelmi viharokat, rossz érzést viszont okozott bőven.
Történt ugyanis, hogy Angéla jó barátságba került Bennel, akinek figyelmére mások is áhítoztak. Jókat beszélgettek, nevetgéltek, az együtt töltött idő gyorsan és hasznosan telt, sokat tanultak egymástól. Ben tiszta, őszinte ember lévén nem átallott jókat mondani Angélára mások előtt: „Milyen intelligens, milyen vicces!”. Lett is nagy perpatvar, mert akik hallották, rögtön Angélának estek. Sok mindent ugyan nem tudtak a fejéhez vágni („Te, te intelligens, vicces némber!”), arról azonban gondoskodtak, hogy kifejezzék sértettségüket, haragjukat és abbéli önbizalomhiányukat, hogy ők ezek szerint sem nem viccesek, sem nem okosak. Így jár, aki óvatlanul örvendezik egy önbizalomhiánnyal és irigységgel átitatott kultúrában: darázsfészket bolygat fel.
Angéla szenvedett kínos helyzetétől, nőként jobban fáj a társas elutasítás. Jobbat viszont nem tehetett, lenyelte felháborodását és elszenvedte a feléje irányuló kollektív haragot. Láss csodát, pár nap múlva viszketni kezdett a mutatóujja. Mondják, a viszketés a bosszúság jele, főleg, ha az ember orra hegyét érinti. Elég nagy bosszúság volt ez az eset orrviszketés nélkül is. Kinőtt a fehér pukli a mutatóujj végén, ami mint az internetről könnyen kideríthető, magát az egót szimbolizálja. A büszkeség, a személyes hatalom valóban csorbát szenvedett.
Angéla két évvel azelőtt nem volt elég okos – a híresztelés ellenére –, most viszont tudatosan megvizsgálta a helyzetet. Az elképzelt beszélgetésben meghallgatta, megértette mások nézőpontját, elmondta az ő sirámait, és megbocsájtott a „bajkeverőknek”. Ebbe a naivan örvendező Ben is beletartozott. Érezte, hogy jó nyomon jár, mert végig viszketett az ujja. Testében tett utazásáról visszatérve várakozásba fogott. Hetekig nem történt semmi. Az ötödik héten azonban laposodni kezdett a szemölcs, hogy a hatodikra örökre felszívódjon. Egy barnulás is hat hét alatt kopik el, ennyi kell a bőr sejtjeinek a megújuláshoz. Az új bőrsejtek már az új, rendezett információk alapján születtek. Angéla már csak azon lepődött meg még jobban, amikor észlelte, hogy a vírusos szemölccsel egyidőben egy régi tyúkszem is felszívódott a talpán. Minden mindennel összefügg. Akkor vajon mi eshetett meg vele? Sok hűhó a semmiért, mint a kis szemölcs esetében. Ki gondolta volna?
